Iparterületek elhelyezkedése Budapesten

Iparterületek elhelyezkedése Budapesten

Írta: Göndör László, Hann András, Juhász Boldizsár                                                  

Egy korábbi posztban (Thünen) már megmutattuk, hogyan néz ki Budapest környéke mezőgazdasági termelés szempontjából, most pedig azt vizsgáljuk, hogy hol találhatók Budapesten iparterületek. Rövid történeti bevezetés után az expressz.hu adatai alapján következtetünk a jelenleg tapasztalható helyzetre. 

Dereher serfőzdéi

Az „Első Magyar Részvény-serfőzöde” 

A budapesti ipar kifejlődése a kiegyezés és az első világháború vége közötti évtizedekre tehető. Az akkor kialakult, illetve kialakított ipari területek nagyrészt ma is léteznek, ma is befolyásolják a város szerkezetét (Bajnay & Kopcsay, 1998). Az akkori város szélén kialakult nagy ipari körzetek ma a város közbülső kerületeiben találhatók. A városközponton kívüli Duna menti területekre sok iparágat (pl. nehézipar számos ága, bőripar, hajógyártás és téglagyártás) vonzhatott a folyó közelsége. A IX. kerület külső részeit és a X. kerületet pedig a huszadik század elején jelölték ki ipari övezetnek. A korabeli szakemberek az uralkodó északnyugati szélirány miatt javasolták, hogy az ún. “zavaró vagy bűzös üzemek” elsősorban ide települjenek (Preisich, 1973). A már működő “bűzös üzemek”, például az újpesti bőrgyárak azonban nem szűntek meg. A két világháború között alapvetően a meglévő területek fejlődtek, jelentős fejlesztések a csepeli szabadkikötő körzetében történtek. Az ötvenes és hatvanas években több új ipari körzet is kialakult (Óbuda, Rákospalota, Pestújhely, Rákosvölgy, Soroksár, Nagytétény). A hetvenes években ismerték fel az előre kijelölt és közművesített iparterületek, az ún. ipari parkok előnyeit, ezek közül többet az előző két évtizedben létrejött ipari körzetekben alakítottak ki. Ezek jelentős része 1990-re beépült (Bajnay & Kopcsay, 1998), jelentős részük logisztikai funkciót kapott. A rendszerváltás óta tovább nőtt a szolgáltató szektor súlya, a régi ipartelepek egy része rozsdaövezetté vált. Ezek közül sikeresen újjászületett területként említhető a Millenáris Park a budai Ganz-gyár helyén, a Graphisoft Park az óbudai gázgyár és a Kopaszi gát a kelenföldi hőerőmű szomszédságában.

Ipari területek anno

Budapest meglévő és tervezett ipari területei (Preisich, 1973)

A városban jelenleg található ipari területeket az ipari ingatlanok elhelyezkedésével ragadjuk meg. Hivatalos statisztikák hiányában úgy döntöttünk, hirdetések alapján megpróbálunk létrehozni egy saját adatbázist. Választásunk az expressz.hu oldalra esett, mert itt viszonylag sok ipari ingatlant kínáltak (1411 db az adatfelvétel idején, március 1-jén), valamint könnyen elérhető volt ezek megoszlása a kerületek között, sőt az ingatlanok öt méretcsoport közötti megoszlása is kerületenként. Ez utóbbi segítségével becslést adtunk az egyes kerületekben található összes ipari alapterületre (a kategóriák felső határával szoroztuk meg a létszámot, a legnagyobb, 450m²-rel kezdődő kategória esetén pedig – önkényesen – 700m²-rel). Végül a becsült összes alapterületet leosztottuk a kerületek területével, így megkaptuk az ipari alapterület „sűrűségét” kerületenként. Egy kerületet tehát három adat jellemzett: ipari ingatlanok száma, becsült összes ipari alapterület és ipari alapterület becsült sűrűsége.

Összes ipari alapterület Budapest kerületeiben (saját készítésű)

A módszer természetesen problematikus. Az alapvető gond az, hogy semmilyen garancia nincs mintánk reprezentativitására. Az éppen kínált ipari ingatlanok, különösen az egy konkrét felületen hirdetettek egyáltalán nem biztos, hogy jól reprezentálják a város összes ipari ingatlanját. Ezek ellenére ez tekinthető a lehető legjobb megoldásnak.

Az eredmények nagyjából megfeleltek várakozásainknak. Mindhárom mutató szerint szinte teljesen hiányoznak az ipari ingatlanok az I., II., V. és XII. kerületből. A pesti belváros többi kerülete, a VI., VII. és VIII. (különösen Erzsébetváros) viszont a sűrűség szerint a nagyobbak közé tartoznak, itt tehát a kis darabszám és alapterület jelentős részben ezen kerületek kis méretéből fakadt. Buda három még nem tárgyalt kerülete, a III., XI. és XXII. mindhárom mutató szerint nagyjából átlagosnak mondható. Az ipar nagy része Pest nem belvárosi kerületeiben helyezkedik el, ezen belül is néhány kerületben. A legnagyobb értéket az összes mutató esetében Kőbánya (X.), Újpest (IV.) és Angyalföld (XIII.) mutatja, ezek tehát meggyőző eredménynek tekinthetők. Pest legkevésbé ipari kerületei a XVI. és a XIX., itt feltehetően a lakófunkció dominál.

Ipari ingatlanok sűrűsége (saját készítésű)

--------------------------------------------------------------------------------------------------

Felhasznált irodalom

Bajnay László & Kopcsay Gábor (1998). Az ipar fejlődése – ipari területek, ipari üzemek. Megjelent: Preisich Gábor (szerk.), Budapest városépítésének története 1945-1990 (157-170. old.). Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Preisich Gábor (1973). Az ipar fejlesztése és az ipari területek. Megjelent: Presich Gábor (szerk.), Budapest jövője (100-107. old.). Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Posted in: Budapest,ipar,location,magyarul